Emlékszem amikor 6.-ba rájöttem,hogy engem nem Justin Bieber hoz lázba és a csilivilli pink miniszoknyácskák.Anno elég testes voltam ha szabad ezt mondani (enyhén fogalmaztam) és ezért is gúnyoltak->menedék a rock zene.Aztán egyszer csak feladtam...megakartam halni (igen ilyen fiatalon 12évesen ha jól számolomxd).Mindenki cikizett...senki se értett meg..De aztán találkoztam egy sráccal a neten,aki megmutatta hogy nem szégyelni a "másságot"sőt ettől leszek jobb.
7.év elején már majdnem csont soványan mentem be az első órára.(jó egyhe túlzásxd de már nem voltam dagadt na)Felválaltam ahogy kinézek és leszartam mindenkit.Eleve hiearhia volt az osztályba és én ami is lúzer voltam nem változott semmi.Néha fellöktek,enyhe megjegyzéseket csipkedtek,de nem érdekelt.
8.év